- Kedvencek
Szonett újra
mind távolabb vagy időben és térben
úgy rémlik feletted száz halálos vész
aggódva áldalak éji órán ébren
hiányod megszépít s glóriázni kész
erénnyé csiszolja unt gesztusaid
míg magamnak ily értetlenül vágylak
a sértett perc rám már hiába kacsint
mint apró gyermekemet ringatnálak
és előre megbocsátom hogy holnap
szádon a szó bárgyú gúnynak fészke lesz
látva csillaggá minősített holdat
nem számít hogy messzeségből kerekebb
csak érints meg titokban én majd hagyom
s bevésem hogy elfogyva is akarom
Még nincsenek kommentek.
(
)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
